Július 21-én a Technológiai és Ipari Minisztériumban megalakult a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetsége (MERSZ), melynek fő célja, hogy Magyarországon is életképes és hasznos opció legyen a termelők és fogyasztók, valamint termelő-fogyasztók számára anyagilag is előnyös energiaközösségeket, valamint a villamosenergia-rendszer számára egyre fontosabb rugalmassági szolgáltatókat létrehozni és működtetni. Bár ezek elterjedése a lakosságtól a nemzetgazdasági szintig terjedő változatos pozitív hatásokkal járna, ennek és a külföldi jó példák ellenére itthon eddig mégsem vett lendületet a térnyerésük több okból kifolyólag. Ezen a helyzeten változtatna az újonnan alapított Szövetség, amiben a kormány és a szabályozó hatóság is támogatja.
A villamos energia törvénybe már 2020 decemberében bekerült a szövetkezeti vagy nonprofit gazdasági társaság formában működő energiaközösség fogalma, melyek létesítését európai uniós forrás is támogatja. Az energiaközösségek szűkebb értelemben véve, elsősorban megújuló villamosenergia-termelés és -megosztás szándékával jöhetnek létre, például energiatároló és naperőmű telepítésével. Ezzel nem csak a kibocsátáscsökkentési célok teljesítéséhez járulnak hozzá, hanem az ellátásbitonsághoz és a rezsiköltségek alacsonyan tartásához is, ezért az energiaközösségek egyre inkább az energiapolitika fókuszába kerülnek. De a lakossági és társasági résztvevőket is egyesíteni képes energiaközösségekben rejlő lehetőségek azért is felértékelődőben vannak, mert ezek egyebek mellett úgynevezett aggregálási tevékenységet is végezhetnek.
Definíciója szerint az aggregálás az elosztó, átviteli hálózatra vagy magánvezetékre csatlakozó erőművek, felhasználói berendezések, villamosenergia-tárolók kombinálása, valamely villamosenergia-piacon történő értékesítés, vásárlás vagy aukció céljából. Az ezzel foglalkozó független aggregátorok valójában a velük leszerződött energiafelhasználók fogyasztásának rugalmasságát értékesítik, ami lényegében azt jelenti, hogy az aggregátorok IT-eszközeikkel úgy alakítják az érintett berendezések működését, hogy az a villamosenergia-rendszer egyensúlya szempontjából a leginkább kedvező legyen.
Ha például hiány alakul ki a rendszerben, akkor az aggregátor előbb csökkenti, vagy később fokozza a berendezések energiafelvételét, mint az egyébként történne; amennyiben pedig váratlan túltermelés mutatkozik a villamosenergia-rendszerben, előrébb hozza a berendezések felkapcsolását, vagy későbbre halasztja a lekapcsolásukat. Mindezt a felhasználó számára gyakorlatilag észrevétlenül, a komfortszint csökkenése nélkül képes teljesíteni. Sőt, a fogyasztók számára anyagi előnyökkel is jár, ha értékesítik fogyasztásuk rugalmasságát.
A rendszer- és klímaelőnyök mellett ugyanis az aggregátorok egy új, stabil többlet bevételi forrást is biztosítanak a velük leszerződő, a fogyasztásuk rugalmassági tartalékát értékesíteni hajlandó energiafelhasználóknak. Egy, az aggregálásba bevont hőszivattyú rugalmassági bevételei például fedezik a berendezés egyáltalán nem elhanyagolható éves karbantartási, illetve szervizköltségét is.
Az aggregátorral való leszerződésen kívül a fogyasztónak lényegében nincs semmilyen más dolga, nem kell beruháznia, az aggregátor egy bizonyos százalékos jutalék fejében minden teendőt elvégez.
A rugalmassági szolgáltatók, illetve aggregátorok rendkívül fontos szolgálatot tesznek a villamosenergia-rendszernek, különös tekintettel arra, hogy a termelés és fogyasztás állandó egyensúlyának biztosítása egyre nagyobb feladatot ró az átviteli rendszerirányító Mavirra, elsősorban az időjárásfüggő naperőművek terjedése miatt. A Mavirnak jelentős költségen jókora kiegyenlítő kapacitásokat kell lekötnie azért, hogy amennyiben a helyzet úgy kívánja, az erre leszerződött erőművek termelésüket csökkentve vagy fokozva egyenlítsék ki a rendszert. Ezen az úgynevezett rugalmassági piacon már régebb óta jelen lévő szabályozási központok jellemzően gázmotorokkal, illetve gázturbinákkal nyújtják ezeket az úgynevezett rendszerszintű szolgáltatásokat, az aggregátorok által nyújtani képes úgynevezett keresletoldali szabályozás (DSR) azonban különféle okok miatt mindeddig nem tudott igazán teret nyerni Magyarországon.
Pedig az energiafogyasztó, illetve -termelő berendezések működése az országos villamosenergia-rendszerhez mérten is jelentős rugalmassági tartalékot rejt. Az informatikai és szabályozási akadályok megszüntetésével felszabaduló meglévő fogyasztói vagy naperőmű képességek viszonylag rövid idő alatt több 100 MW rugalmas kapacitást vihetnének be a rendszerbe. Ráadásul azáltal, hogy az okoshálózati üzemben megvalósított fogyasztó oldali szabályozás lehetővé teszi a jellemzően szennyező tartalékkapacitások kiváltását is, tetemes mennyiségű szén-dioxid-kibocsátást is megelőz,megtakarítva a kiegyenlítő energia termeléssel járó CO2 mennyiség 60%-át. Mindezen túl a jelenlegi helyzetben az sem mellékes szempont, hogy az aggregálás az ország földgázigényét is mérsékli.
Egyetlen bevásárlóközpont, csupán 1 MW rugalmas kapacitása hozzávetőlegesen 240 ezer m3 földgázigényét képes kiváltani, mely 140 átlagos lakossági háztartás éves felhasználását pótolhatja. Ez hozzávetőlegesen 900 háztartás 15% -os fogyasztás csökkentési célját teljesítené. Így könnyen látható, több százezer háztartás földgázellátását támogathatja a zöld, digitális fejlesztés.
A most megalakult Szövetség elsősorban az energiaközösségek és rugalmassági szolgáltatók, ezáltal ezek által bevont aktív felhasználók érdekeit kívánja védeni. Mint minden paradigmaváltáskor, az energiátmenet esetében is akadnak olyan, a változásban ellenérdekelt piaci szereplők, amelyeknek kihívásokat hoz az új szereplőkhöz való idomulás. A hazai aggregálási piac fejlődésének, az energiaközösségek és a rugalmassági szolgáltatók működésének ezek, az energiapiac bizonyos, a status quo fennmaradásában érdekelt szereplői is akadályát képezhetik. Ezért a szakmai szervezet egyúttal egy olyan platformként is működik majd, amely lehetőséget teremt a hatékony párbeszédre az energiaközösségek és a rugalmassági szolgáltatók, illetve az érdekelt piaci felek között.
„Az alapítók elsősorban azért döntöttek a Szövetség létrehozása mellett, mert számos olyan nyitott szabályozási kérdés van, amelyekben egyelőre nincs konszenzus a piaci szereplők között, ezért a pontos válaszok egyelőre váratnak magukra. A MERSZ tulajdonképpen e feladatok megoldására alakult meg, így céljai közé tartozik, hogy a hazai implementációra javaslatokat tegyen, és segítse a szabályozási környezet hatékony, gyors kialakítását.” fejtette ki Ercsey Tamás, a MERSZ elnöke, majd hozzátette, hogy „Az Energiahivatal jogszabályban előírt feladata, hogy a energiaközösségek alapítását és az aggregátori tevékenység elterjedését akadályozó tényezőket azonosítsa és azok felszámolása érdekében javaslatokat fogalmazzon meg az energiapolitikáért felelős miniszter, dr. Palkovics László úr számára. Mi ezt, a jelen helyzetben kritikus fontosságú javaslatcsomagot megalkotó munkát fogjuk támogatni a megoldási javaslatainkkal.”
A Szövetség tervei szerint az őszi jogalkotási időszakig nyújtja be vonatkozó részletes szakmai javaslatait az Energiahivatal és a MAVIR bizottságai számára, egyidejűleg segítve a párbeszédet a piac, a szabályozó, az inkumbensek és a hatóság között is.
Az elektrifikáció és a megújulók terjedése egyre nagyobb kihívást jelent az energiarendszer számára, azonban az energiaközösségek és a rugalmassági szolgáltatók olyan olcsó és fenntartható megoldást kínálnak a problémára, melynek kiaknázása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamint a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetségének alakuló ülésének helyet adó Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) legutóbbi médiamegjelenései és publikus felszólalásai szerint is szükséges és kívánatos.
A Szövetség megválasztotta az elnökség és felügyelőbizottság tagjait. Érdekesség, hogy új nevek mellett régi szereplők is visszatértek az energetikai közéletbe. Az elnökség tagjai, többek közt, Zarándy Tamás, Teleki Farkas Péter és Dunai Bálint energiapiaci szakemberek, valamint a Szövetség elnökségi tagja és megválasztott titkára Dr. Dr. Tóth Máté, elismert energiajogász, egyetemi oktató is, akit számos ellátásbiztonsági és energiapolitikai kérdésben szólaltat meg folyamatosan a sajtó is. A felügyelőbizottság tagja dr. Rátky Miklós, a Rátky és Társa Ügyvédi iroda irodavezető partnere, Vinkovits András a Budapesti Erőmű Zrt. és a MAVIR Zrt. volt vezérigazgatója, jelenleg az Energiabörze vézérigazgatója, és Kóbor György elismert és ismert energiapiaci szakember, az MVM korábbi elnök-vezérigazgatója is.
A tagok közé energiaközösségek, rugalmassági szolgáltatók vagy pártoló tagok - technológiai-, gyártó szervezetek vagy bármely energetika, klímapolitika és fenntarthatóság iránt elkötelezett szervezet - kerülhetnek. Az alapítók tájékoztatása szerint eddig 16 tag csatlakozott, nagyrészt energiaközösségek, aggregátorok, valamint már egy pártoló tag is. Az alapítók olyan leendő vagy már bejegyzett energiaközösségek és rugalmassági szolgáltatatók, érdeklődő önkormányzatok jelentkezését várják, amelyek szeretnének értesülni az őket érintő piaci változásokról és szakmai támogatással közösen dolgozni érdekeik érvényesítéséért.
A Szövetség iparági szempontból is reprezentatív és kimondottan kezdeményező kíván lenni a hazai kapcsolatokban. Mindez a kezdeményezés pedig megadhatja a hazai villamosenergia-rendszer számára annyira szükséges alulról jövő szerveződéseket, a szigetszerű, ám átgondolt hálózati hatású lokális gondolkodást (energiaközösségek), a rugalmasságot (aggregátorok) és mindazokat a hálózati finommechanizmusokat is, melyekre a jelenlegi nemzetközi és európai energiakrízisben nagy szükség van.
